NEUROLÓGIA
A neurológia (ideggyógyászat) a központi (agy és gerincvelő) és a perifériás (környéki) idegrendszer szervi betegségeivel foglalkozik. Az agy, a gerincvelő, a környéki idegek és a hozzájuk tartozó ideg-izom átmenet betegségeinek vizsgálata és kezelése is a neurológia tárgykörébe tartozik.
Első alkalommal szakorvosi vizsgálat történik, a kontrollvizsgálat azon páciensek számára vehető igénybe, akik már jártak rendelőnk neurológus szakorvosánál.
Neurológiai rendelésünkön csak 18 év feletti pácienseket fogadunk!
MILYEN TÜNETEKKEL FORDULJON NEUROLÓGUS SZAKORVOSHOZ?
Mivel az idegrendszeri károsodások más betegségek következményeiként is kialakulhatnak, a neurológiai kórképek nagyon változatos tünetekkel jelentkezhetnek. A neurológus szakorvost mindenképp érdemes felkeresni, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalja:
- hosszú ideje fennálló, rendkívül erős, vagy gyakran jelentkező fejfájás
- szédülés
- egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar
- végtagzsibbadás
- gyengeség
- beszédzavar
- látászavar
- vegetatív zavarok (remegés, szívdobogás érzés, emésztőrendszeri panaszok)
- görcsök
- eszméletvesztés
- a gondolkodás zavara
- memóriazavarok
MILYEN BETEGSÉGEKET TUD KEZELNI A NEUROLÓGUS?
- Fejfájások: a rohamokban jelentkező, általában féloldali fájdalmat okozó migrén, az abroncsszerű, szorító fájdalommal járó tenziós, valamint a szem környékén fellépő éles, szúró fájdalommal járó cluster fejfájás.
- Neuropátiás fájdalmak: zsibbadó, bizsergő, szúró, áramütésszerű érzés, vagy a hideggel/meleggel szembeni túlzott érzékenység, mely többnyire az idegrendszer károsodása nyomán a végtagokban jelentkezik.
- Gerincvelői elváltozások: porckorong összenyomódása, idegrendszeri érintettséggel járó porckorongsérv, gerincvelő keringési zavara, mely tartós fájdalommal jár.
- Sclerosis multiplex: autoimmun betegség, melynek során a szervezet antitesteket termel az agy és gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely ellen, ami ennek következtében gyulladásba kerül és az idegek károsodását okozza. Ez a hegesedés idővel megakadályozza az izmok koordinálását és az izomerőért és az érzékelésért felelős idegek ingerület továbbítását.
- Agyi keringési zavarok: az agyi véráramlás korlátozottsága miatt alakul ki. Okozhatja hirtelen fellépő vérzéses stroke (agyvérzés), ahol a megrepedt érből kiáramló vér nyomja az agyat és az ér által ellátott terület nem kap megfelelő vérellátást. Hátterében állhat továbbá vértelen stroke (ischémiás stroke) is, amit vérrög okoz.
- Epilepszia: az agy működési zavara, melynek során elektromos túlműködés (kisülés) jelentkezik, ami izomgörcs, tudatzavar formájában jelentkezik. Nem minden esetben jár görcsös rohammal, a kis rohamból a külső megfigyelő sokszor semmit nem vesz észre.
- Mozgászavarok: remegés (tremor), hirtelen fellépő, akaratlan mozgás (tikkelés), izomtónus csökkenés (disztónia), koordinációs zavarok mind idegrendszeri problémára utalhatnak.
- Alzheimer-kór: az agy idegsejtjeinek károsodásával járó neurodegeneratív betegség, mely a megismerési funkciók és a gondolkodás beszűkülésével, demenciával, illetve szellemi leépüléssel jár. A betegség lefolyása gyógyszeres kezeléssel lassítható.
- Parkinson-kór: mozgászavart okozó neurodegeneratív betegség, az izomműködést befolyásoló idegsejtek ingerületátvivő képességét rontja. A betegség jellegzetes, végtagremegéssel, ízületi merevséggel és lelassult mozgással járó tüneteket okoz.
MI TÖRTÉNIK A VIZSGÁLATON?
A neurológiai szakrendelés egy beszélgetéssel kezdődik, ahol a szakorvos feltérképezi a páciens panaszait, tüneteit, kikérdezi korábbi betegségeiről és a családban előfordult megbetegedésekről. Ezután átnézi a korábbi leleteket, ami alapján felállítja a kórelőzményt. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.
A neurológus egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a mozgáskoordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Végül reflexkalapács segítségével ellenőrzi a reflexeket is. Ezen vizsgálatoknak köszönhetően meg tudja állapítani, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz, és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához.
A neurológus szakorvos a panasz okának feltárásához leggyakrabban modern képalkotó vizsgálatokat (koponya MR, gerinc MR, koponya CT, gerinc CT, röntgen), illetve különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el, melyekkel vizsgálható az agy (EEG), a környéki idegek (ENG), valamint az izomzat (EMG) elektromos működése. Mivel bizonyos betegségek genetikai halmozódást mutatnak, ezért laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.
ORVOSAINK:
Dr. Tóth Norbert
NEUROLÓGIA