REUMATOLÓGIA
A reumatológia a mozgásszervek, vagyis a gerinc, a csontok, a porcok, az ízületek és inak, izmok konzervatív (nem műtéti) kezelésével foglalkozik. Mai értelmezésünkben a mozgásszerveket érintő elváltozások, betegségek diagnosztikájával és konzervatív kezelésével foglalkozó orvosi szakterületet jelenti. A gyakorlatban általában azok a betegek keresik fel a reumatológiai szakrendelést, akiknek valamilyen fájdalmuk van. A cél annak eldöntése, hogy a fájdalom mozgásszervi eredetű-e, vagy esetleg más területre kell irányítani a pácienst.
EZEKKEL A PANASZOKKAL FORDULJON REUMATOLÓGUSHOZ
- Ízületi fájdalom (váll, csukló, boka, térd, csípő, könyök), mely nem sérülésből származik
- Ízületi gyulladásra utaló fájdalom, nyomásérzékenység, duzzanat és bőrpír
- Ízületek mozgatásakor jelentkező ropogás
- Hosszú ideje fennálló izületi merevség, ami a fájdalom mellett már a mozgásban is korlátoz
- Hát- és gerincfájdalom
- Izomfájdalom
- Csontritkulás gyanúja esetén
A REUMATOLÓGIAI VIZSGÁLAT MENETE
A reumatológiai vizsgálat során a szakorvos először kikérdezi a beteget a panaszokról (hol fáj pontosan, mióta és milyen gyakorisággal jelentkezik a fájdalom, érte-e trauma az adott testrészt, előfordult-e rovarcsípés a panasz megjelenését megelőzően, illetve van-e kísérő tünet), korábbi betegségeiről, a szedett gyógyszerekről, valamint a családban előfordult betegségekről. Ezt az általános fizikális vizsgálat követi: szemrevételezi az érintett testrészt, átmozgatással ellenőrzi a mozgástartományát, az izomerőt, reflexeket, tapintással lokalizálja a fájdalom helyét. A panasz függvényében ellenőrzi a gerinc állapotát és a járást, az esetleges tartási rendellenességeket, illetve neurológiai vizsgálatra is irányíthatja a pácienst.
A reumatológus a diagnózis felállításához laboratóriumi, illetve további, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, MRI, CT) és csontsűrűség-mérés elvégzését is kérheti, melyekre a megfelelő helyre irányítjuk a pácienst.
MELY BETEGSÉGEK ESETÉN KERESSE FEL REUMATOLÓGUS SZAKORVOSUNKAT?
Kopásos (degeneratív) ízületi megbetegedések, amennyiben nem igényelnek műtéti beavatkozást:
- spondylosis: a csigolyák közti távolság csökkenésével és az azokat összekötő szalagok meszesedésével jár. A gerinc mozgásképessége emiatt jelentősen beszűkül. Érintheti a gerinc alsó, középső és nyaki szakaszát is.
- arthrozis: degeneratív ízületi betegség, melynek következtében az ízületekben a csontok felszínét borító porc elvékonyodik. Az ízület fájdalmas, duzzadt, deformálttá válhat, mozgásterjedelme beszűkül.
A gerinc fájdalmas állapotaival (pl. derékfájás, idegbecsípődés, lumbágó) is reumatológus szakorvost kell felkeresni, illetve a csontritkulás (osteoporosis) megállapítása és kezelése is a reumatológiai szakrendelés keretében történik.
A reumatológus szakorvos a mozgásszervi panaszokat okozó megbetegedésekkel foglalkozik.
- rheumatoid arthritis: gyulladás következtében, az ízületi hártya megvastagodása nyomán, az ízületek megduzzadásával és deformálódásával jár.
- ínhüvelygyulladás: jelentkezhet a kézfejen, a csuklónál, illetve a lábfejen, valamint a bokánál is túlerőltetés következtében. Az ínhüvely ilyenkor megduzzad, megváltozik az inak csúszását segítő anyag összetétele, ami erős fájdalommal jár a végtag mozgatásakor és hóropogás szerű érzetet ad.
- köszvény: anyagcserezavarból adódó betegség, melynek következtében az emelkedett húgysav jelenléte miatt húgysavas sók (nátrium-urát) rakódnak le az ízületekben, azok gyulladását okozva.
- lupus (SLE): ez az autoimmun betegség általános tünetekkel jár (láz, hasmenés, gyengeség), melyekhez az immunrendszer által megtámadott szervhez köthető tüneteket társulnak. Leggyakrabban ízületi panaszok (merevség, fájdalom, mozgáskorlátozottság) jellemzők.
- Bechterew-kór: a csigolyák közti, valamint a keresztcsont-csípőcsont közti ízületeket érintő meszesedés, aminek eredményeként a gerinc teljesen merevvé válik. A betegségre való hajlam meghatározható vérmintából végzett laboratóriumi vizsgálat segítségével.
- Sjögren-szindróma: autoimmun betegség, mely fájdalmas sokízületi gyulladást okoz más egyéb tünetek mellett, attól függően, hogy a mirigyműködést is befolyásolja-e a betegség (ha igen, felléphet szem és szájszárazság, légutak szárazsága, bőr szárazsága is).
- csontlágyulás (osteomalacia): a csontanyagcsere zavara. A csontképződés során bekövetkező mineralizációs zavar miatt alakul ki, melynek eredményeként a csontok ásványi anyag tartalma megváltozik, ezért a csontok szilárdsága jelentősen csökken.
ORVOSAINK:
Dr. Baláspiri Csaba
REUMATOLÓGIA