NEUROLÓGIA

A neurológia (ideggyógyászat) a központi (agy és gerincvelő) és a perifériás (környéki) idegrendszer szervi betegségeivel foglalkozik. Az agy, a gerincvelő, a környéki idegek és a hozzájuk tartozó ideg-izom átmenet betegségeinek vizsgálata és kezelése is a neurológia tárgykörébe tartozik.

MILYEN TÜNETEKKEL FORDULJON NEUROLÓGUS SZAKORVOSHOZ?

Mivel az idegrendszeri károsodások más betegségek következményeiként is kialakulhatnak, a neurológiai kórképek nagyon változatos tünetekkel jelentkezhetnek. A neurológus szakorvost mindenképp érdemes felkeresni, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalja:

  • hosszú ideje fennálló, rendkívül erős, vagy gyakran jelentkező fejfájás
  • szédülés
  • egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar
  • végtagzsibbadás
  • gyengeség
  • beszédzavar
  • látászavar
  • vegetatív zavarok (remegés, szívdobogás érzés, emésztőrendszeri panaszok)
  • görcsök
  • eszméletvesztés
  • a gondolkodás zavara
  • memóriazavarok

MILYEN BETEGSÉGEKET TUD KEZELNI A NEUROLÓGUS?

A neurológus a központi és a környéki idegrendszert, valamint az agyi keringést érintő gyulladásos, fertőzéses, immunológiai, illetve degeneratív betegségekkel, valamint az idegek sérüléséből adódó elváltozásokkal foglalkozik.

  • Fejfájások: a rohamokban jelentkező, általában féloldali fájdalmat okozó migrén, az abroncsszerű, szorító fájdalommal járó tenziós, valamint a szem környékén fellépő éles, szúró fájdalommal járó cluster fejfájás.
  • Neuropátiás fájdalmak: zsibbadó, bizsergő, szúró, áramütésszerű érzés, vagy a hideggel/meleggel szembeni túlzott érzékenység, mely többnyire az idegrendszer károsodása nyomán a végtagokban jelentkezik.
  • Gerincvelői elváltozások: porckorong összenyomódása, idegrendszeri érintettséggel járó porckorongsérv, gerincvelő keringési zavara, mely tartós fájdalommal jár.
  • Sclerosis multiplex: autoimmun betegség, melynek során a szervezet antitesteket termel az agy és gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely ellen, ami ennek következtében gyulladásba kerül és az idegek károsodását okozza. Ez a hegesedés idővel megakadályozza az izmok koordinálását és az izomerőért és az érzékelésért felelős idegek ingerület továbbítását.
  • Agyi keringési zavarok: az agyi véráramlás korlátozottsága miatt alakul ki. Okozhatja hirtelen fellépő vérzéses stroke (agyvérzés), ahol a megrepedt érből kiáramló vér nyomja az agyat és az ér által ellátott terület nem kap megfelelő vérellátást. Hátterében állhat továbbá vértelen stroke (ischémiás stroke) is, amit vérrög okoz.
  • Epilepszia: az agy működési zavara, melynek során elektromos túlműködés (kisülés) jelentkezik, ami izomgörcs, tudatzavar formájában jelentkezik. Nem minden esetben jár görcsös rohammal, a kis rohamból a külső megfigyelő sokszor semmit nem vesz észre.
  • Mozgászavarok: remegés (tremor), hirtelen fellépő, akaratlan mozgás (tikkelés), izomtónus csökkenés (disztónia), koordinációs zavarok mind idegrendszeri problémára utalhatnak.
  • Alzheimer-kór: az agy idegsejtjeinek károsodásával járó neurodegeneratív betegség, mely a megismerési funkciók és a gondolkodás beszűkülésével, demenciával, illetve szellemi leépüléssel jár. A betegség lefolyása gyógyszeres kezeléssel lassítható.
  • Parkinson-kór: mozgászavart okozó neurodegeneratív betegség, az izomműködést befolyásoló idegsejtek ingerületátvivő képességét rontja. A betegség jellegzetes, végtagremegéssel, ízületi merevséggel és lelassult mozgással járó tüneteket okoz.

MI TÖRTÉNIK A VIZSGÁLATON?

A neurológiai szakrendelés egy beszélgetéssel kezdődik, ahol a szakorvos feltérképezi a páciens panaszait, tüneteit, kikérdezi korábbi betegségeiről és a családban előfordult megbetegedésekről. Ezután átnézi a korábbi leleteket, ami alapján felállítja a kórelőzményt. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.

A neurológus egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a mozgáskoordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Végül reflexkalapács segítségével ellenőrzi a reflexeket is. Ezen vizsgálatoknak köszönhetően meg tudja állapítani, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz, és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához.

A neurológus szakorvos a panasz okának feltárásához leggyakrabban modern képalkotó vizsgálatokat (koponya MR, gerinc MR, koponya CT, gerinc CT, röntgen), illetve különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el, melyekkel vizsgálható az agy (EEG), a környéki idegek (ENG), valamint az izomzat (EMG) elektromos működése. Mivel bizonyos betegségek genetikai halmozódást mutatnak, ezért laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.

ORVOSAINK: