KARDIOLÓGIA

A kardiológia az alábbi betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik:

  • magas vérnyomás
  • koszorúér betegségek
  • szívritmus zavarok: pitvarfibrilláció, tachycardia, bradycardia
  • szívelégtelenség
  • szerzett vagy vele született billentyűhibák, billentyű elégtelenség, aorta szűkület, mitrális billentyű beboltosulása
  • veleszületett szívbetegségek
  • szív gyulladásos betegségei – szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás

Első alkalommal szakorvosi vizsgálat történik, a kontrollvizsgálat azon páciensek számára vehető igénybe, akik már jártak rendelőnk kardiológus szakorvosánál.

Kardiológiai rendelésünkön csak 18 év feletti pácienseket fogadunk!

MILYEN PROBLÉMÁK ESETÉN JAVASOLT FELKERESNI A KARDIOLÓGIAI RENDELÉST?

  • A szokásosnál erősebb szívdobogás
  • Nehézlégzés
  • Lábdagadás
  • Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
  • Bizonytalan eredetű mellkasi panaszok
  • Szédülés, gyengeség illetve eszméletvesztés
  • Magas vagy alacsony vérnyomás

KARDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

EKG (Elektrokardiográfia)

Minden kardiológiai szakrendelés alapvető és elmaradhatatlan vizsgálata az EKG vizsgálat. Az EKG a szívműködést (szívverést) kísérő elektromos tevékenységről, változásokról ad képet. Az EKG-görbét papíron vagy monitoron jeleníti meg a készülék. A vizsgálat fájdalommentes és mellékhatások nélküli.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés)

A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) során a páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át, bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vér erek falára gyakorolt nyomását. A mérések alatt a páciens a napi megszokott tevékenységeit folytathatja. Az orvos kérheti, hogy az ABPM vizsgálat ideje alatt vezessen eseménynaplót, amibe azt kell beírnia, hogy a vizsgálat 24 órája alatt mikor érte nagyobb stressz, mikor volt bármilyen panasza, mikor végzett megterhelő fizikai munkát.

Holter (24 órás EKG vizsgálat)

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokban kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.

Szívultrahang

A szív ultrahangot más néven echokardiográfiának hívják. Ennek során a szakorvos ultrahang segítségével vizsgálja meg a szívet és a keringési rendszert. Az echokardiográfia segítségével többek között észlelhetők a szívizom elégtelenségei és a szívbillentyűk rendellenességei is.

HOGYAN MŰKÖDIK A SZÍV ÉS A KERINGÉS?

A szív a mellkasban, a szegycsont mögött, annak elülső, alsó részén, a mellkas középvonaltól kissé balra helyezkedik el. Szívizomrostokból épül fel, mely akaratunktól függetlenül folyamatos, erőteljes összehúzódásokra képes, azonban idegi és hormonális hatások következtében az összehúzódások gyakorisága alkalmazkodik a változó megterhelésekhez. Nagysága a testtömeggel megközelítően arányos, átlagosan 4 gramm/testsúly kilogramm. Egészséges felnőtteknél átlagos mérete 250-350 gramm.

A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Két pitvarból (atrium) és két kamrából (ventriculus) áll, ahol a pitvarok fogadják be a vénákból érkező vért, a kamrák pedig tovább pumpálják az artériákba.

Az artériák és a vénák szerkezetileg is eltérnek egymástól, mivel más-más irányban áramlik bennük a vér. Az artériákon keresztül a szívtől a perifériák felé áramlik, a vénákon át pedig visszafelé, a perifériák felől érkezik a szívhez.

Az artériák kötőszövete rugalmas rostokból felépülő tömött rostos kötőszövet, a vénák vékonyabbak és kevésbé rugalmas falúak, viszont a bennük lévő zsebes billentyűk segítik a vér áramlását.

ORVOSAINK: