Magyarországon évente több ezer ember élete múlik azon, hogy időben felfedeznek-e egy betegséget. A szűrővizsgálatok pontosan ezt a célt szolgálják: még a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a bajt, amikor a kezelés a leghatékonyabb. Mégis, az európai átlaghoz képest jóval kevesebben élünk ezzel a lehetőséggel – pedig sokszor akár  ingyenes, olcsó és egyszerű vizsgálatokról van szó. Már egy párezer forintos laborvizsgálattal közelebb kerülhetünk egészségünk megőrzéséhez. Cikkünkben végigvesszük, milyen szűrővizsgálatok ajánlottak nőknek és férfiaknak életkoronként, miért marad el sok magyar a szűrésektől, hogyan hat ez az egészségünkre és az ország statisztikáira.

Milyen szűrővizsgálatok javasoltak életkor szerint nőknek és férfiaknak?

Általánosságban nemek és életkorok szerint a következő szűrővizsgálatok javasoltak. Természetesen egyéni kockázat (családi halmozódás, krónikus betegségek, korábbi eltérések) esetén orvosunk ettől eltérő, személyre szabott programot javasolhat.

0–18 év

• Gyermek- és védőnői vizsgálatok, oltások (beleértve a HPV-oltást ajánlott korcsoportban). A HPV-oltás az egyik leghatékonyabb módja a későbbi méhnyakrák kockázata csökkentésének.

19–39 év (fiatal felnőttek)

• Nők: Méhnyakszűrés: Pap/HPV – Magyarországon nőgyógyász végzi, és a mintavétel rendszeresen ajánlott). A HPV-védőoltás és a rendszeres szűrés együttesen hatékony.
• Mindkét nem: Évente vagy kétévente általános háziorvosi ellenőrzés: vérnyomás, testsúly, életmód-beszélgetés; szükség szerinti labor (vércukor, lipidprofil) — a rizikófaktorok korai felderítése miatt.

40–49 év

• Nők: továbbra is rendszeres méhnyakszűrés (Magyarországon évente javasolt). Mell-önellenőrzés, orvos által végzett emlővizsgálat. Magyarországon a szervezett mammográfiás program a 45–65 éves korcsoportot célozza.
• Férfiak: életkorral nő a kardiovaszkuláris és metabolikus kockázat, ezért szükséges a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és lipidellenőrzés. Prosztataszűrés, urológiai vizsgálat.

50–64 év

• Nők (45–65): szervezett mammográfiás szűrés kétévente. Méhnyakszűrés folytatása az ajánlások szerint.
• Férfiak: szív- és érrendszeri rizikófelmérés, vércukor, lipidprofil. A prosztata ellenőrzése.
• Mindkét nem: vastagbélrákszűrés — általában 50–70 év körül javasolt szervezett programokban (pl. székletvér-teszt, szükség esetén kolonoszkópia). Magyarországon e célcsoport részvétele alacsony.

65 év felett

• Folytatódnak a korábbi vizsgálatok szükség szerint; különös figyelemmel kell lenni a csontritkulás kockázatára, ami nők esetében gyakoribb, valamint a látás- és hallásvizsgálatokra, mozgásszervi állapot követésére. Idősek esetén az egyéni várható élettartam és társbetegségek befolyásolják a szűrés szükségességét.

Magyarországon mely szűrések szervezettek, és milyen korosztályt céloznak?

• Emlőszűrés (mammográfia): szervezett program célcsoportja Magyarországon a 45–65 éves nők, kétéves intervallummal.
• Méhnyakszűrés: országos rendszerben elérhető; mintavételt védőnő vagy nőgyógyász végezheti, a protokollok és a HPV-teszthez való áttérés folyamatban/tervezett.
• Vastagbélrákszűrés: szervezett cél az 50–70 éves korosztály, de a tényleges részvétel alacsony, és a meghívó/részvétel rendszere fejlesztésre szorul.

Miért járnak kevesen szűrésre Magyarországon?

Több, egymással összefüggő ok áll a háttérben, amelyekre kutatások mutatnak rá:

1. Információhiány és félreértések — sokan nem értik, hogy a szűrés célja a tünetmentes, kezdeti elváltozások felderítése; aki tünetmentes, azt gondolhatja, „nem szükséges”. Szintén gyakori a félelem a fájdalomtól vagy a kellemetlen beavatkozástól. Az interneten terjedő alaptalan tévhitek szintén nagymértékben befolyásolják a szűréseken való részvételt.
2. Szervezési és logisztikai akadályok — munkahelyi hiányzás, nehéz időpontfoglalás, hosszú várólisták vagy földrajzi távolság a szolgáltatótól mind csökkentik a részvételt.
3. Koronavírus-hatás — a pandémia időszakában sok szűrés elmaradt, és a visszatérés a programokhoz nem volt automatikus, ami tovább rontotta a lefedettséget több országban, így Magyarországon is.
4. Megbízhatóság és bizalom hiánya — egyesek kevésbé bíznak az állami egészségügyi rendszerekben vagy inkább magánszolgáltatásokat választanak, ami rontja a szervezett nemzeti statisztikákat (azaz lehet, hogy „elmegyek vizsgálatra”, de nem a központi rendszerbe kerül be a részvételem).

Milyen következményekkel jár a gyenge részvétel?

• Késői felismerés, rosszabb túlélés: a szűrőprogramok célja a korai, tünetmentes stádiumban történő felismerés; ha kevesen vesznek részt, több daganatot ismernek fel már előrehaladott állapotban, ami rosszabb prognózissal és nagyobb terheléssel jár a betegek és az egészségügy számára.
• Egészségügyi és gazdasági terhek növekedése: a késői kezelések költségesebbek, a munkaképes korú lakosság elvesztett munkaképessége és korábbi halálozás növeli a társadalmi költségeket.
• Növekvő egyenlőtlenségek: a szűrések hiánya tovább mélyítheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket — akik eleve nehezebb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyosabb következményektől.

Hol tartunk az EU-ban?

• Méhnyakrák-, emlőrák- és vastagbélrák-szűrések részvételi aránya: az EU-országok között nagy a szórás. Néhány tagállamban (pl. Svédország, Csehország, Szlovénia, Írország, Finnország) a méhnyakrák-szűrés részvételi aránya 70% körüli vagy afeletti értékeket ér el; ezzel szemben Magyarországon a szervezett programokon mért részvétel több vizsgálat szerint jóval alacsonyabb.

• Magyarország konkrét adatai: az OECD / EU-profilok és Eurostat adatai szerint a részvétel a magyar szervezett programokban alacsony: például a mammográfiás részvétel ~30% körüli (2022-re vonatkozóan), a méhnyakrák-szűrés szervezett lefedettsége hasonlóan alacsony, a vastagbélrák-szűrés esetében pedig rendkívül alacsony, Eurostat adatok szerint egyes években ~9% körüli érték is megjelent a hivatalos statisztikákban. Ezek az értékek jóval elmaradnak azon EU-országok arányaitól, ahol a szervezett programok magas részvétellel működnek.

Magyarország részvétele több kulcsfontosságú szervezett szűrésben az EU-átlag alatt van, különösen a vastagbélrák-szűrésben; ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy sokan a magánellátásban is részt vesznek, amit a hivatalos adatok nem feltétlenül tükröznek teljesen.

Mit lehet tenni?

Rendszerszintű lépések:

Fontos lenne a célzott kommunikáció és edukáció, mobil szűrőegységek felállítása, rugalmas időpontok biztosítása, a meghívórendszer modernizálása és nyomon követhetősége.

Egyéni lépések:

Egyénileg is sokat tehetünk, főleg a saját egészségünkért! Figyeljünk a korosztályi ajánlásokra, fogadjuk el a szűrővizsgálati meghívót, beszéljünk a háziorvossal a személyes kockázatokról (pl. családi halmozódás esetén korábbi vagy gyakoribb vizsgálat lehet indokolt), ne hagyjuk, hogy a félelem vagy a félretájékoztatás elvegye a lehetőséget a korai felismerésre! Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk orvosi másodvéleményt!

A szűrővizsgálatok célja, hogy a súlyos megbetegedéseket (különösen bizonyos rákokat) minél korábbi, még tünetmentes stádiumban felismerjük — ez jobb gyógyulási esélyt és kisebb társadalmi költséget jelent. Magyarországon a szervezett programok technikai háttere sok helyen adott, ugyanakkor a részvétel javítása kulturális, szervezési és kommunikációs feladat. Az adatok azt mutatják, hogy ahol a részvétel magas, ott a lakossági túlélés és a megelőzés eredményessége is jobb — ezért fontos, hogy minél többen éljenek a felkínált lehetőségekkel.