A méhnyakrák tünetei

Ahogy a daganatos betegségek többségére, a méhnyakrákra is az a jellemző, hogy nehezen ismerhető fel csupán a tünetek alapján, a kezdeti stádiumban ugyanis nem vagy elvétve okoz panaszokat. A szűrővizsgálatok során azonban már ekkor jól láthatók az elváltozások, az orvos pontosan tudja, hogy lépni kell.

A korai tünetek

A szexuális együttlétekkor tapasztalt fájdalom és/vagy vérzés, amelyet szaknyelven kontaktvérzésnek neveznek, utalhat arra, hogy a méhnyak területén elváltozás kezdődött meg. Ugyanígy az azonosíthatatlan hüvelyi folyás is erre engedhet következtetni. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon nőgyógyász szakorvoshoz!

Előrehaladott állapot

Ahogy növekszik a daganat, úgy fordul elő egyre gyakrabban spontán vérzés, véres, bűzös, gennyes hüvelyfolyás. A daganat terjed, átlép a méhnyak területén és a kóros sejtek elszaporodnak a hüvelyben, a méhtestben, a húgyhólyagban, a húgyvezetőkben, a végbélben és még az idegekben és az erekben is. Ha már a környező szervek is érintetté válnak, felléphet alsó végtagi, deréktáji fájdalom is, valamint ödéma az alsó végtagokon, de mélyvénás trombózis és a vizelés és székelés zavarai is kialakulhatnak (fájdalmas, véres vizelés, fájdalmas székelés, véres széklet). Emellett az érintett fokozatosan fogyni kezd, gyengének érzi magát, vérszegénység alakul ki. A daganat nagyon előrehaladott állapotban adhat távolabbi szervekbe is áttétet, megjelenhet a tüdőben, a májban, a csontokban és az agyban is.

Így diagnosztizálják

A méhnyakrák gyanúja esetén fontos, hogy az orvos tisztában legyen páciense kórelőzményével. Ide tartozik az első közösülés ideje, a szexuális élet milyensége, a partnerek száma, az aktuális partner esetleges betegségei, a páciens betegségei, a terhességek száma, a fogamzásgátlók szedése, alkalmaz vagy alkalmazott-e méhen belüli spirált, dohányzik-e, milyen az aktuális egészségi állapota, az immunrendszerének működése.

A méhnyakrák aktuális stádiumának megállapításában az első lépés a kórszövettani értékelés, de nagyon nagy a jelentősége a fizikális vizsgálatnak, sőt, a mellkasröntgennek is. Ha fennáll annak a gyanúja, hogy a daganat a környező szervekre is átterjedt, hólyag- és végbéltükrözésre, kontrasztanyagos CT vizsgálatra is sor kerülhet. Kiegészítő vizsgálatként az orvos elrendelhet különböző képalkotó vizsgálatokat még.

A fenti vizsgálatokat minden esetben kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok egészítik ki. Ilyenkor a vérkép, a süllyedés, máj- és vesefunkciós vizsgálatok, vércukorszint, vércsoport-meghatározás, különböző tumormarker vizsgálatok és HPV-tipizálás szerepelnek a listán.

Így kezelik

A kezelés felállítása sok dologtól függ: a beteg általános állapotától, a meglévő egyéb betegségektől, a daganat kiterjedésétől.

Az orvosok minden esetben mérlegelik, mely kezelési forma lehet a legideálisabb a páciens számára. Korai stádiumban sok esetben még megtartható a termékenység, előrehaladottabb esetben kemoterápiára, kombinált megoldásokra (műtét és radioterápia) van lehetőség. A gyógyulást sok tényező befolyásolja, köztük a daganat nagysága, az, hogy képzett-e áttétet más szervekbe, érintettek-e a nyirokcsomók, sőt, még a páciens életkora is fontos szempont.

Szűrés és megelőzés

A méhnyakrákszűrés és a méhnyakszűrés két különböző fogalom, mégis mindkettő használatban van, ha a daganatos betegség szűrését vesszük elő. A méhnyakszűrés kifejezés mostanában elterjedtebb lett, hiszen nem rákot szűrnek, hanem a rákot megelőző állapotot kutatják. Ez azt jelenti, hogy a kenetmintavétel valójában a megelőző állapot időben történő felismerését szolgálja.

HPV-szűrés vagy sejtkenet-vizsgálat?

30 éves kor felett ma legtöbbször már HPV szűrést javasol a nőgyógyász szakorvos, ez előtti életkorban jellemzőbb a hagyományos sejtkenet-mintavétel, vagyis a citológiai vizsgálat. Ennek az az oka, hogy 30 éves kor alatt nagyon magas a HPV-fertőzöttség aránya, így sok álpozitív eredmény lenne, ami nem a rákmegelőző állapothoz kapcsolható, hanem csak a HPV DNS-ét jelzi. 30 év alatt a HPV fertőzés csak átmeneti legtöbbször, arra kicsi az esély, hogy tartós fertőzéssé alakuljon. ebben az életkorban ha a mintában nem találnak magas rizikójú HPV típust, akkor a daganat kialakulásának kockázata szinte nulla. Ha ekkor a hagyományos kenetet veszik le, és az negatív eredményt hoz (nem derül ki a HPV jelenléte), akkor a rák előtti állapot kialakulási esélye 3 éven belül majdnem 40%!

Annak ellenére, hogy az orvosok által Magyarországon az évenkénti szűrés a támogatott, sajnos nem büszkélkedhetünk magas szűrési aránnyal. A részvétel nem igazán növekszik, pedig rendszeressé kéne válnia a 21-65 éves korosztály képviselői között.

Hogyan zajlik a szűrés?

a vizsgálat elején egy hüvelytükör nevű eszközzel láthatóvá teszik a méhnyakat, amit megtörölnek, majd az ún. citobrush-sal (vékony kis kefe) sejteket vesznek a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából. Ezeket a sejteket egy folyadékkal telt dobozkába helyezik, amit a laboratóriumba küldenek. A folyadékból a laborban sejtanalízist végeznek, és ha szükséges, elküldik HPV DNS meghatározásra.

A méhnyakrák megelőzése

A HPV oltás beadatásával lehetőség van a rákot okozó HPV típusok által okozott fertőzések közel 80%-ának kivédésére. Az évenkénti szűrés elengedhetetlen! Csak ezzel az eszközzel lehet megelőzni, időben felfedezni és kezelni egy olyan betegséget, amelynek manapság már nem is szabadna léteznie, és amely kezeletlenül végzetes lehet.

Legyen Ön is tudatos, vegye kezébe az irányítást! Jelentkezzen be rákszűrésre!