Van, akinek néhány hónap alatt sikerül, másoknak egy év vagy még hosszabb idő telik el úgy, hogy minden hónap újabb reménnyel, majd újabb csalódással végződik. A meddőség sokáig olyan téma volt, amelyről az érintettek leginkább csak egymás között beszéltek. Ma már jóval többet hallunk róla, és egyre több pár fordul orvoshoz azért, mert a várva várt gyermekáldás elmarad. De valóban több lett a meddő pár? Mi változott az elmúlt évtizedekben? A környezetünk, az életmódunk, a gyermekvállalás időpontja, vagy egyszerűen ma már hamarabb felismerjük azokat a problémákat, amelyek korábban rejtve maradtak? A válasz nem vezethető vissza egyetlen okra. A termékenység ugyanis rendkívül összetett folyamat, amelyben az életkor, az általános egészségi állapot, a hormonrendszer, a női és férfi reproduktív szervek működése, valamint számos életmódbeli és környezeti tényező is szerepet játszhat.

A meddőség sokkal több embert érint, mint gondolnánk

A meddőség korántsem ritka probléma. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte körülbelül minden hatodik reproduktív korú ember találkozik vele élete során. A WHO meghatározása szerint meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet mellett 12 hónap alatt sem következik be terhesség. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden párnak egy évet kell várnia, mielőtt segítséget kér. Bizonyos életkorban, illetve ismert vagy feltételezett egészségügyi probléma esetén ennél jóval korábban indokolt lehet a kivizsgálás. És még valamit érdemes rögtön az elején tisztázni. A meddőség nem kizárólag női probléma. A gyermek megszületéséhez két ember reproduktív egészsége találkozik, ezért, ha a fogantatás várat magára, mindkét fél vizsgálata fontos.

Később szeretnénk gyermeket, mint ezelőtt néhány évtizeddel

A mai harmincas éveink egészen mást jelentenek, mint néhány generációval ezelőtt. Tanulunk, dolgozunk, egzisztenciát teremtünk, megfelelő párkapcsolatot keresünk, lakást szeretnénk, utazunk, karriert építünk. Teljesen érthető, hogy sokaknál a gyermekvállalás csak később kerül napirendre. Csakhogy a társadalmi és a biológiai idő nem feltétlenül ugyanabban a ritmusban halad. A női termékenység az életkor előrehaladtával természetes módon csökken. A petesejtek száma már születéskor meghatározott, majd az évek során folyamatosan fogy. Nemcsak a rendelkezésre álló petesejtek száma változik, hanem azok minősége is. A női termékenység nagyjából 30 éves kortól kezd csökkenni, a folyamat pedig a harmincas évek közepétől felgyorsul.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy 35 éves kor felett ne lehetne spontán teherbe esni. Rengeteg nőnek sikerül. A statisztikai esély azonban fokozatosan csökken, ezért ugyanaz a várakozási idő 28 és 38 éves korban már nem feltétlenül jelent ugyanakkora kockázatot. Talán ez korunk egyik legnagyobb gyermekvállalási ellentmondása. Mire sokan úgy érzik, hogy érzelmileg, párkapcsolati szempontból és anyagilag végre készen állnak a családalapításra, biológiai szempontból már kevesebb idő áll rendelkezésükre.

Nem minden rendszeres menstruáció jelent automatikusan zavartalan termékenységet

A női meddőség hátterében számos különböző eltérés állhat. Problémát okozhatnak például az ovuláció zavarai, a petevezetékek elzáródása vagy károsodása, a méhet érintő eltérések, az endometriózis, a PMOS (korábban PCOS) és más hormonális betegségek. A PMOS különösen gyakori probléma. A WHO adatai szerint a reproduktív korú nők becslések szerint 10–13 százalékát érintheti, és világszerte az ovuláció elmaradásának egyik legfontosabb oka. Az endometriózis szintén befolyásolhatja a fogamzóképességet, és előfordulhat, hogy valaki csak akkor szembesül vele, amikor gyermeket szeretne. Hasonlóan fontosak lehetnek a petevezetékeket érintő eltérések. Korábbi kismedencei fertőzések, gyulladások vagy műtétek következtében kialakulhat olyan károsodás vagy elzáródás, amely megnehezíti a petesejt és a spermium találkozását. Éppen ezért a meddőségi kivizsgálás nem egyetlen laborvizsgálatból áll. A női oldalon az ovuláció, a hormonális működés, a petefészkek és a méh állapotának, illetve szükség esetén a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata is szóba kerülhet. A pontos vizsgálati tervet mindig az életkor, az előzmények és az egyéni tünetek alapján érdemes felállítani.

És mi a helyzet a férfiakkal?

Sokáig a nő állt a meddőségi kivizsgálások középpontjában. Ma már tudjuk, hogy ez a megközelítés nem helyes. A férfi termékenységet többek között a spermiumok száma, mozgása és alakja, a spermiumképződés megfelelő működése, a hormonális rendszer, valamint a nemi utak átjárhatósága is befolyásolja. Férfi oldalon meddőséget okozhat például az alacsony spermiumszám vagy a spermiumok hiánya, a csökkent mozgékonyság és a kóros morfológia, bizonyos hormonális eltérések, elzáródások, illetve a herék spermiumtermelésének zavara. A férfi életkor szerepe sem hagyható teljesen figyelmen kívül. A férfi reproduktív rendszer ugyan másképpen öregszik, mint a női, és a változás kevésbé kiszámítható, de az életkor előrehaladtával a spermaparaméterekben is történhetnek változások. Ezért amikor egy pár azért kér segítséget, mert nem következik be terhesség, nem érdemes hónapokon át kizárólag a nő vizsgálataival foglalkozni. Indokolt esetben a két partner kivizsgálása párhuzamosan történjen, és ennek része legyen a férfi partner ondóvizsgálata is.

Mennyit számít az életmód?

Amikor meddőségről beszélünk, könnyű belecsúszni abba a leegyszerűsítésbe, hogy mindenért a modern életmód felelős. A helyzet ennél jóval árnyaltabb. Az életmód valóban hatással lehet a reproduktív egészségre. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás összefügghet a termékenység romlásával, és bizonyos környezeti szennyező anyagok, illetve toxinok is kedvezőtlenül hathatnak a petesejtekre és a spermiumokra. A testsúly mindkét irányban számíthat. Nőknél az alacsony testsúly, a túlsúly és a túlzott fizikai megterhelés egyaránt megnehezítheti a teherbe esést. Férfiaknál több életmódbeli tényező befolyásolhatja a spermaképet és a spermiumok működését. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a meddőséget egyszerűen „egészségesebb életmóddal” meg lehetne oldani. Egy elzáródott petevezetéket, súlyos endometriózist vagy jelentős spermiumképzési zavart nem lehet több zöldséggel és rendszeres sétával megszüntetni. Az egészséges életmód fontos része a reproduktív egészség támogatásának, de nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást.

És a stressz?

Talán kevés mondat esik rosszabbul egy gyermekre vágyó párnak, mint az, hogy „ne görcsöljetek rá, és majd sikerül”. A termékenység és a lelkiállapot kapcsolata összetett. A gyermekáldás elmaradása önmagában is jelentős pszichés terhet jelenthet. A hónapról hónapra ismétlődő várakozás, a negatív terhességi tesztek, a vizsgálatok és a környezet kérdései komoly érzelmi megterhelést okozhatnak. Ezért nem szerencsés a meddőséget egyszerűen a stressz számlájára írni. A kivizsgálás célja éppen az, hogy feltárja azokat a női és férfi tényezőket, amelyek a fogamzás esélyét csökkenthetik.

Néha nincs egyértelmű magyarázat

Talán ez az egyik legnehezebben elfogadható helyzet. Előfordulhat, hogy a vizsgálatok nem találnak olyan eltérést, amely önmagában megmagyarázná, miért nem következik be terhesség. Ezt nevezzük ismeretlen eredetű vagy megmagyarázhatatlan meddőségnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „nincs semmi baj”, és azt sem, hogy nincs lehetőség segítségre. Egyszerűen arról van szó, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatokkal nem sikerült egyértelmű okot azonosítani. Ilyen esetekben is lehet eredményes a meddőség kezelése.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Általános szakmai ajánlás szerint 35 éves kor alatt akkor indokolt a meddőségi kivizsgálás, ha rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett 12 hónap alatt nem következik be terhesség. 35 éves kortól már hat hónap sikertelen próbálkozás után javasolt segítséget kérni, 40 éves kor felett pedig ennél is korábbi kivizsgálás lehet indokolt.

Nem szükséges azonban kivárni ezeket az időszakokat, ha már ismert olyan állapot, amely csökkentheti a termékenységet. Rendszertelen vagy kimaradó menstruáció, ismert vagy feltételezett endometriózis, korábbi kismedencei betegség, a petevezetékeket érintő probléma, illetve feltételezett férfi eredetű termékenységi zavar esetén érdemes hamarabb szakemberhez fordulni.

A kivizsgálás nem ítélet, hanem az első lépés

Sok pár azért halogatja a kivizsgálást, mert fél attól, mit fog hallani. Pedig a meddőségi kivizsgálás célja nem az, hogy valakire rákerüljön egy diagnózis, hanem hogy kiderüljön, van-e olyan tényező, amely akadályozza vagy csökkenti a fogamzás esélyét. A vizsgálatok eredményétől függően egészen különböző utak következhetnek. Előfordulhat, hogy egy hormonális eltérés kezelése szükséges, máskor nőgyógyászati vagy urológiai probléma rendezése kerül előtérbe, és vannak olyan helyzetek is, amikor reprodukciós szakember bevonására lehet szükség. A legfontosabb talán az, hogy a meddőségre ne kizárólag női problémaként tekintsünk. A gyermekvállalás közös történet, így a kivizsgálásnak is érdemes mindkét félre kiterjednie.

Nem érdemes túl sokáig várni

A gyermekáldás elmaradása mögött sokféle ok állhat, és ezek közül számos felismerhető, kezelhető vagy megfelelő orvosi segítséggel áthidalható. Az idő azonban bizonyos helyzetekben fontos tényező, ezért a hónapokon vagy éveken át tartó bizonytalanság helyett érdemes időben szakemberhez fordulni.

A Sziget Gyógyászati Központban több szakterület együttműködésével lehet elindulni a lehetséges okok feltárása felé. A nőgyógyászati vizsgálatok és ultrahang-diagnosztika mellett szükség szerint laboratóriumi vizsgálatok, urológiai és egyéb szakorvosi vizsgálatok segíthetnek abban, hogy pontosabb kép alakuljon ki a gyermekáldás elmaradásának lehetséges hátteréről.

Mert amikor a baba várat magára, a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki a hibás. Hanem az, hogy mi lehet az ok, és mit lehet tenni.

Dr. Makai Zsolt meddőségi specialista szülész-nőgyógyász szakorvosunkhoz időpontok foglalhatók meddőségi tanácsadásra.